[Latin név] Zingiber Officinalis

[Műszaki adatok] Gingerols 5,0%

[Megjelenés] Világossárga por

Használt növényi rész: Gyökér

[Részecskeméret] 80 Mesh

[Szárítási veszteség] ≤5,0%

[Heavy Metal] ≤10PPM

[Tárolás] Hűvös és száraz helyen, közvetlen fénytől és hőtől távol tartandó.

[Eltarthatóság] 24 hónap

[Csomag] Papírdobokba csomagolva és két műanyag zacskóba.

[Nettó tömeg] 25 kg/dob

[Mi az a gyömbér?]

A gyömbér leveles szárú és sárgászöld virágú növény. A gyömbér fűszer a növény gyökereiből származik. A gyömbér Ázsia melegebb részein, például Kínában, Japánban és Indiában őshonos, de mára Dél-Amerika és Afrika egyes részein termesztik. Manapság a Közel-Keleten is termesztik, hogy gyógyszerként és élelmiszerként használják.

[Hogyan működik?]

A gyömbér olyan vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek csökkenthetik a hányingert és a gyulladást. A kutatók úgy vélik, hogy a vegyszerek elsősorban a gyomorban és a belekben fejtik ki hatásukat, de az agyban és az idegrendszerben is hathatnak az émelygés szabályozására.

[Funkció]

A gyömbér a legegészségesebb (és legfinomabb) fűszerek közé tartozik a bolygón. Tele van tápanyagokkal és bioaktív vegyületekkel, amelyek jelentős előnyökkel járnak a szervezetben és az agyban. Íme a gyömbér 11 egészségügyi előnye, amelyeket tudományos kutatások is alátámasztanak.

1. A gyömbér Gingerolt tartalmaz, amely erős gyógyászati ​​tulajdonságokkal rendelkező anyag
2. A gyömbér sokféle hányingert kezelhet, különösen a reggeli rosszullétet
3. A gyömbér csökkentheti az izomfájdalmat és az izomfájdalmat
4. A gyulladáscsökkentő hatások segíthetnek az osteoarthritisben
5. A gyömbér drasztikusan csökkentheti a vércukorszintet és javíthatja a szívbetegségek kockázati tényezőit
6. A gyömbér segíthet a krónikus emésztési zavarok kezelésében
7. A gyömbérpor jelentősen csökkentheti a menstruációs fájdalmat
8. A gyömbér csökkentheti a koleszterinszintet
9. A gyömbér olyan anyagot tartalmaz, amely segíthet megelőzni a rákot
10. A gyömbér javítja az agyműködést és véd az Alzheimer-kór ellen
11. A gyömbér hatóanyaga segíthet a fertőzések leküzdésében

A Stevia rebaudiana Madhu Tulsi néven ismert. Ezt széles körben termesztik édes levelei miatt. A stevia és a napraforgó az asteraceae családjába tartoznak. A Stevia édes gyógynövény a cukor alternatívájaként a természetes édesítőszerek fő forrásává válik. Gyorsan felváltja a kémiai édesítőszereket, mint a Splenda, a Saccharine és az Aspartame. A növény Észak-Amerika és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi régióiban őshonos. A Stevia nemzetséghez közel 240 faja tartozik. Széles körben termesztik olyan országokban, mint Brazília, Kolumbia, Paraguay és Venezuela. Venezuelában több mint 1500 éve használják. A stevia levelei 20-25-ször édesebbek, mint a normál cukor. A stevia Rebaudioside-A kivonata körülbelül 300-400-szor édesebb, mint a normál cukor. A stevia édessége is sokáig érezhető volt.
Jó piacot alakítanak ki a stevia számára hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Ez egy reménysugár a cukorbetegek számára. Mivel természetes édesítőszer-forrás. Elhízás és magas vércukorszintű betegek kezelésére is használják. A normál cukor helyett édesítőszerként használt stevia fogyasztása után nem emelkedik a cukorszint. Csere és újratelepítés
A következő évektől kezdve egyes növények különböző okok miatt elpusztulnak, ezeket a hiányosságokat azonnal jól fejlett palántákkal kell pótolni. A talajtípustól és a kezeléstől függően a termőképesség 5 év után csökken, és ezt új ültetvényekkel kell pótolni.
Punjab, Haryana, Madhya Pardesh, Tamil Nadu…

Mi az a BIOPOLIMER? Mit jelent a BIOPOLIMER? BIOPOLIMER jelentése – BIOPOLIMER kiejtése – BIOPOLIMER definíció – BIOPOLIMER magyarázat – Hogyan kell kiejteni a BIOPOLIMER szót?

Forrás: Wikipedia.org cikk, átdolgozva https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/ licenc alatt.

A biopolimerek élő szervezetek által előállított polimerek; más szóval, ezek polimer biomolekulák. Mivel ezek polimerek, a biopolimerek monomer egységeket tartalmaznak, amelyek kovalens kötéssel nagyobb szerkezeteket alkotnak. A biopolimereknek három fő osztálya van, amelyeket az alkalmazott monomer egységek és a kialakult biopolimer szerkezete szerint osztályoznak: polinukleotidok (RNS és DNS), amelyek 13 vagy több nukleotid monomerből álló hosszú polimerek; polipeptidek, amelyek aminosavak rövid polimerei; és poliszacharidok, amelyek gyakran lineáris kötésű polimer szénhidrát szerkezetek.

A cellulóz a leggyakoribb szerves vegyület és biopolimer a Földön. Az összes növényi anyag körülbelül 33 százaléka cellulóz. A pamut cellulóztartalma 90 százalék, a faé 50 százalék.

A biopolimerek és a szintetikus polimerek között lényeges különbségek a szerkezetükben találhatók. Minden polimer ismétlődő egységekből, úgynevezett monomerekből áll. A biopolimerek gyakran jól körülhatárolható szerkezettel rendelkeznek, bár ez nem meghatározó jellemző (például: lignocellulóz): A pontos kémiai összetételt és ezeknek az egységeknek a sorrendjét nevezzük elsődleges szerkezetnek a fehérjék esetében. Sok biopolimer spontán módon hajtódik jellegzetes kompakt formákká (lásd még „fehérje feltekeredése”, valamint másodlagos szerkezete és harmadlagos szerkezete), amelyek meghatározzák biológiai funkciójukat, és bonyolult módon függenek elsődleges szerkezetüktől. A szerkezetbiológia a biopolimerek szerkezeti tulajdonságainak tanulmányozása. Ezzel szemben a legtöbb szintetikus polimer sokkal egyszerűbb és véletlenszerűbb (vagy sztochasztikusabb) szerkezettel rendelkezik. Ez a tény olyan molekulatömeg-eloszláshoz vezet, amely hiányzik a biopolimerekből. Valójában, mivel szintézisüket a legtöbb in vivo rendszerben templát-irányított folyamat szabályozza, egy adott típusú biopolimer (mondjuk egy specifikus fehérje) mind egyforma: mindegyik hasonló szekvenciát és számú monomert tartalmaz, és így mindegyik rendelkezik azonos tömegű. Ezt a jelenséget monodiszperzitásnak nevezik, ellentétben a szintetikus polimereknél tapasztalt polidiszperzitással. Ennek eredményeként a biopolimerek polidiszperzitási indexe 1.

A polipeptidek konvenciója az, hogy felsorolják az alkotó aminosavakat, ahogyan azok az amino-terminálistól a karbonsav-terminálisig fordulnak elő. Az aminosavak mindig peptidkötésekkel kapcsolódnak össze. A fehérje, bár köznyelvben bármilyen polipeptidre utal, nagyobb vagy teljesen működőképes formákra utal, és több polipeptidláncból, valamint egyetlen láncból is állhat. A fehérjék úgy is módosíthatók, hogy nem peptid komponenseket, például szacharidláncokat és lipideket tartalmazzanak.

A nukleinsav-szekvenciák konvenciója az, hogy felsorolják a nukleotidokat a polimerlánc 5'-végétől a 3'-végéig, ahol az 5' és a 3' a ribózgyűrű körüli szénatomok számozására utal, amelyek részt vesznek a ribóz gyűrű kialakulásában. a lánc foszfát-diészter kötései. Az ilyen sorozatot a biopolimer elsődleges szerkezetének nevezzük.

A cukor alapú biopolimerek gyakran nehézkesek a hagyományos módon. A cukorpolimerek lehetnek lineárisak vagy elágazóak, és jellemzően glikozidos kötésekkel kapcsolódnak össze. A kötés pontos elhelyezkedése változhat, és a kapcsoló funkciós csoportok orientációja is fontos, ami β- és ß-glikozidos kötéseket eredményez, amelyek számozása meghatározza a kapcsoló szénatomok helyét a gyűrűben. Ezenkívül számos szacharidegység különféle kémiai módosulásokon, például amináláson mehet keresztül, és akár más molekulák, például glikoproteinek részeit is képezheti.